Történetek a XVII. sz. végéig
A szájhagyomány, de írásos kútfők alapján is arra lehet következtetni, hogy itt a nagybirtokos Tomaj-nemzetség kolostora állott már a tatárjárás (1241-42) előtt. Ezidőtájt a XIII-XIV. században az alföldi rónaság legnagyobb részét a pásztorkodás jellemezte, bár igen sok helyen kialakulóban voltak már az állandó szállások, az állandósuló telephelyek. Az óriási területek néhány ősi nemzetség kezén voltak, népük alig ismerte a királyi hatalmat. Az Alföld északkeleti részein a hatalmas Aba nemhez tartozó családok hatalma érvényesült. Az egyik legrégebbi birtok Abádon (mai Abádszalók) és környékén - községünk területén is – alakult ki.
Az új keresztény-monarchikus renddel állandóan szemben állott az Aba nemzetség. Az Abák is felvették ugyan a kereszténységet, de érdekházasságaikkal elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy a királyi hatalommal is szembe szállva érvényesíteni tudják akaratukat.
E községnek nevet adó Tomaj-nemzetségből származtak az Abádi, Losoczi, Szentgyörgyi és Szentimrei családok. A Tomaj-nemzetség birtokában hatalmas terület volt a Tisza mentén: Tomaj, Tiszaszentimre, Szentgyörgy, Abád és Bánhalam települések. De a Tomaj nemzetséghez tartozott Zala megyében Lesencetomaj és Badacsonytomaj, valamint a Nógrád megyei Losonc is.
1340-ben történik először említés Tomajmonostor névvel: a Tomaj-nemzetségbeli Losonczi István I. Károly királynál tett panaszában, hogy Tomajmonostor nevű faluját a szomszéd területen lakó kunok megtámadták, és ott több bűncselekményt követtek el.
Az 1400-as évek második felében a jobbágyfalvak telkének mintegy fele üresen állt, mivel az előző évszázadokban ill. évtizedekben hatalmas járványok ritkították meg a lakosságot. A XV. században pedig mivel a mezővárosok jobbágysága egy összegben megválthatta szolgáltatásait és némi kis autonómiát is élvezhetett, a mezővárosokba való költözés kezdte megritkítani a jobbágyfalvakat.
Az 1514. évi Dózsa-féle parasztforradalom után a szabadköltözködés jogát teljesen megszüntették.
Az eseményekből arra lehet következtetni, hogy Tomajmonostora területe a XII-XII. sz. óta lakott település volt, a népesség teljes egészében nem vándorolt el.
Tomajmonostora a török uralom idején a hódoltság területén feküdt. A mai idők távlatából nem tudhatjuk pontosan, hogyan végzett a török a falu lakosaival és magával a faluval. Valószínűleg elhurcolták a lakosokat különféle munkára. Az itthon maradottak pedig igyekeztek menedéket találni a Tisza mocsaras, nádas fás hatalmas árterein.
Losonczy István 1552-ben, Temesvár ostroma idején, két leányát Annát és Fruzsinát királyi engedéllyel fiúsíttatta, hogy birtokai után fiúrészt örököljenek. Így lett Losonczy Anna a Losonczy birtokok egy részének, köztük Tomajnak, Abádnak és Bánhalmának is földesúrnője. Losonczy Anna amikor Egerben tartózkodott, megismerkedett az ifjú Balassi Bálinttal, aki az egri végvárban katonai szolgálatot teljesített. Az ifjú végvári katona és költő beleszeretett Losoczy Annába és szerelmes verseket írt hozzá.
A XVII. század előtti Tomaj település emlékét őrzi a jelenlegi község mellett lévő mintegy 4-500 méterre fekvő 2 halom. Ahol az idősebbek elbeszélései alapján monostor volt. A monostor alapításának idejét 1340 előttire kell helyeznünk, mivel ez évben már Losoczi István panaszában Tomajmonostor nevű falu szerepelt. A település elnevezése a Tomaj /nemzetség/ + monostor összetételéből származik. És hogy vajon hogyan, miért került a Tomajmonostor név után az ”a” betű? Ennek leírására majd a legújabb kori történetben térek ki, mivel ekkor került, ”járult” hozzá, utána az egyetlen magánhangzó.
A község felszabadulás utáni története: 1945 – 1949 között
Derzstomaj felszabadulásának első jelentős eredménye, hogy Tiszaderzs községben, 1945. február 2-án megalakult az Ideiglenes Nemzeti Bizottság. A bizottság még ekkor választás nélkül jött létre. Tagjai egyben képviselőtestületi tagok is voltak. 1946. március 1-jei időponttal a 151 925/1946.III.9. számú rendelettel alakult Tomajmonostora új kis községet közigazgatási szempontból Kunhegyes nagyközséghez osztották be. A kisközség lélekszáma 1310 volt. A település nevének megválasztását a közgyűlés állapította meg. A név: Tomajmonostor adva volt a régebbi időkből, mivel a Tomaj-nemzetség bírta ezt a birtokot ősidők óta. Ugyan így történt a monostor kifejezés megválasztása /erre már utaltam korábban/ is. No és az ”a” betű? Ennek is története van. Csirmaz István tiszaszentimrei plébános /katolikus egyházilag oda tartozott a falu/ fejében született meg a gondolat, hogy Tomajmonostor név 13 betűből áll, ami bizony szerencsétlenséget jelentene, és már eleve sok bajt hozhat az új községre, ha ennyi betűből állna a neve. Ezért javasolta a Tomajmonostor után egy ”a” betű hozzátevését, ami már a 14. Így lett az új község neve: Tomajmonostora. A sok probléma között a legnagyobbat a háború utáni élet megindítása jelentette. Amihez a legfőbb alapot a parasztság évszázados álmának végrehajtása, a földosztás jelentette. A képviselőtestület bevonásával létrehozták a 16 tagú Földosztó Bizottságot. A földosztás nyílhúzással történt, a terület nagyságának megfelelő színű cédulával. Három kataszterhold földet kapott az a család, ahol egy gyerek volt. Minden további gyerek után 1 kh-dal növelték a terület nagyságát és ennek megfelelően a kihúzandó cédula színét. Átlag 5 kh. föld jutott egy-egy igénylő családnak. A lakosság vetőmag és egyéb, a munkálatokhoz szükséges felszerelésének kiküszöbölésére létrehozták a Földműves Szövetkezetet. 1945-ben két párt alakult meg: a Kisgazda Párt Báthori Árpád elnökletével és a Nemzeti Paraszt Párt Lakatos János elnökletével. 1947-ben alakult meg a Magyar Kommunista Párt 15 taggal és a Szociáldemokrata Párt 13 fővel. 1947. február 24-én alakult meg a község életében az első sport szervezet: Kinizsi Sport Egyesület néven. Néhány nappal a Kinizsi Sport Egylet megalakulása előtt február 21-én jött létre az akkori művelődést szolgáló Polgári Olvasó Kör. 1948. június 16-án az országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta az iskolák államosításának törvényét. Ezzel több, mint 5 ezer nem állami iskola került a nép kezébe. Köztük a tomajmonostorai iskola is, mely a Vallás és Közoktatási Minisztérium véghatározatával nyert államosítást.
A község története 1950-1970 között
1950. október 22-én községünkben is megtörtént az első tanácstagi választás, melynek során 25 körzet lakossága tanácstagjain és 7 végrehajtó bizottsági tagon keresztül gyakorolta a hatalmat. A tanácsi szervező, irányító, ellenőrző munkában igen nagy segítséget jelentett, hogy 1950-ben megépült az új korszerű tanácsháza. A végrehajtó bizottságnak a lakosság beadási kötelezettségének teljesítése mellett jutott ideje és ereje, hogy megkezdje a község járdásítását és az egyéni kultúrához szükséges villanyhálózat bővítését. 1952-ben a tanácsház mellett újabb jelentős középülettel gazdagodott kis községünk: felépült az orvosi rendelővel egybeépített orvos lakás. Orvosa azonban csak 1958. januárjában lett a községnek. Az 1940-es évek végén kialakított utcáknak nevet adtak és a lakóházakat házszámmal látták el. A lakosság és a tanács vezetőinek egyik legnagyobb problémája a belvíztelenítés. Igaz, a lakosság társadalmi munkával igyekezett az árkokat kiásni, de ezzel nem tudták levezetni a község területén lévő vizeket. Ehhez egészen nagy beruházásra lett volna szükség. Az iskolázást és a városokba történő munkavállalást akadályozta a vonat vagy autóbusz közlekedés hiánya. A vasútvonal bekötésére községünkben még a legoptimistább egyének sem gondoltak. A mindennapos autóbusz járat bevezetésére azonban csak 1958. október 1-jén került sor. 1965-re következetesen takarékos pénzügyi gazdálkodással és a lakosság társadalmi munkájával a község minden utcáján járdát építettek. 1968 végére pedig minden lakóház előtt villanyvezeték jelzi, hogy befejeződött a község villamosítása. 1948. júliusában megszűnt a Magyar Kommunista Párt. Helyébe a MKP és a SZDP egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártja lépett, mely 1956. október végén oszlott fel. Az új marxista párt a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakítására 1957. januárjában került sor. A párttagok és párton kívüliek összefogására jött létre a Hazafias Népfront. A HNF jelentősége különösen a tanácstagi választások alkalmával jelentős, amikor az egyes tanácstagi jelölteket javasolja tanácstagnak vagy nem. Ezen kívül a lakosság erkölcsi –politikai- világnézeti nevelésében játszik szerepet az MSZMP-vel együtt.
Gazdasági élet
A felszabadulás, majd az ezt követő földosztás után Tomajmonostorán is jelentősen fellendült a kisparaszti gazdálkodás. Olyan lendületet vett a cseléd és zsellérsorból felszabadult földműves élete és munkakedve, amilyenre még soha nem volt példa. A község területén 290 önálló földműves gazdából 150 újgazda dolgozott kis parcelláján. Ezt a kisparaszti gazdálkodást egészítette ki 1948. őszén a Petőfi néven alakult termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet életében és fejlődésében is törés állt be 1956 őszén, amikor szinte teljesen feloszlott. Új fejezetet nyitott meg Tomajmonostora gazdasági életében is az 1959-es év, amikor országos viszonylatban is fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezet és a tagság létszámával kapcsolatban nagyon figyelemre méltó tény, hogy a géppark növekedésével az azelőtt 10 évvel szükséges 200 fő körüli létszámú ember munkáját már 100 is képes volt elvégezni.
Társadalmi élet
A község lélekszáma az 1869. évi népszámlálást alapul véve jelentősen szaporodott. A felszabadulás előtt mintegy 250 lakóház volt. Abból is aránylag sok volt a tanya. A felszabadulás után e tekintetben is megváltozott a község képe, mert több mint 100 lakóházat építettek. Egyre többen építenek szép, erős kerítéseket /a felszabadulás előtt nem volt kerítés/.Az 1950-es évek közepén városokba eljárók száma nem növekedett, hanem inkább csökkent. Többen végleg elköltöztek a városokba. Ma már sok ipari jellegű munka ellátását igyekeznek a községhez közelebbi településen végezni pl. Kunhegyesen vagy újabban Kiskörén. A munkásság létszáma mellett jelentős tényezőként kell említenem, hogy különösen az 1959-60-as évektől kezdődően évente átlagban 8-10 gyerek folytatja tanulmányait középiskolákban. A végzettek közül egyre többen értelmiségivé válva szellemi munkát igyekeznek folytatni, vagy az ipar területén elhelyezkedni.Az iskolák államosításával az állandó -heti kétszeri- filmvetítéssel, a téli ismeretterjesztő előadások tartásával és egyéb tevékenységi formákkal kis községünkben is a nép kincsévé vált a kultúra gyakorlása. Jelentős volt a kisgyerekes anyák és gyermekeik életében, hogy 1955-ben beindult az óvodai foglalkozás. Kezdetben az orvosi rendelőben, majd 1957/58-tól a mai óvoda épületében egy csoporttal. 1964/65-től kezdve pedig két csoporttal: kis- és nagycsoport. A hetente kétszeri mozi előadás mellett községünkben is több –de nem elég- lehetőség van kultúrálódásra és szórakozásra. E téren jelentős fejlődés és változás tapasztalható az 1965. augusztus 20-ára megépült Művelődési Otthon megnyitása óta. Klub szobájában rádió, tv, és 22 db folyóirat szolgálja a lakosságot, az ismeretterjesztő előadások, a ritkán tartandó táncmulatságok és műsoros estek mellett. Az új Művelődési Otthonban kapott helyet a községi könyvtár.1947-ben megalakult a sportkör labdarugó csapata, majd 1960-tól megindult a munka a kézilabda, az asztalitenisz és sakk szakosztályban is. Az említett 4 szakosztályon kívül a spartakiádokon női és férfi atlétikában is értek el eredményeket a község fiataljai.
Felhasznált irodalom:
Kovács Béla: Tomajmonostora története (1969)